Jap�n az �sid�k �ta a vil�g egyik legk�l�n�sebb, legbonyolultabb kult�r�ja volt, ma pedig gazdas�gi nagyhatalom. Ennek ellen�re f�ldrajzi adotts�gai nem t�l kedvez�ek, r�ad�sul term�szeti kincsekben sem b�velkedik. Legf�bb term�szeti er�forr�sa az es� �s a m�rs�kelt �ghajlat. Jap�n annak a kelet-�zsiai civiliz�ci�s �vezetnek r�sze, amely alapkult�r�ja az �szak-kinai �si civiliz�ci�khoz vezethet� vissza, de Jap�n ett�l az �vezett�l is n�mileg elszigetel�d�tt, ez�rt az �tvett kult�ra is egyed�l�ll� ir�nyokba fejl�dhetett. Ezt az elk�l�n�l�st a nyelvi elk�l�n�s is er�s�ti, hiszen a jap�n nyelvnek nincsen k�zeli rokona �s az �r�srendszere a vil�gon a legbonyolultabb. Ezek az okok tett�k a jap�nokat �ntudatoss�, viszont kiss� fesz�ltt� a k�lf�ldiekkel val� kapcsolat�t. A jap�nok a mongolid rasszhoz tartoznak, de k�zeli rokonai koreai �s kinai szomsz�dainak �s m�s n�pcsoportokkal is keveredtek, mert a j�gkorszak v�g�n Jap�nt sz�razf�ldi �t k�t�tte �ssze �zsi�val.�rdekes rassz jellemz�kkel gazdag�tott�k a n�pess�get az ainuk, egy proto-feh�rember t�pus. Ezzel magyar�zhat� a ma is megfigyelhet� sokf�le arcvon�s is. Jap�nban Kr.e. VI. �vezredben alakult ki egy primit�v t�rsadalom, amit anyaged�nyeir�l Jomon kult�r�nak neveznek. Ezt a fejlettebb Yayai kult�ra v�lotta fel, amely m�r az �nt�z�ses rizstermel�sre alapult �s ismerte a f�meket. A Kr.e. III. �vsz�zadban kezd�d�tt el a s�rhalmokr�l Haniwa korszaknak nevezett id�szak. A kinai kronik�k szerint Jap�n egy egy t�rzsi egys�gekre felosztott, f�rfi vagy n�i vall�si vezet� �ltal korm�nyzott laza uralmi rendszer volt �les oszt�ly k�l�nbs�gekkel tagolt, mez�gazdas�gi t�rsadalommal. A legkor�bbi, 700-as �vek beli kr�nik�k, a Kojiki �s Nihonsaki, DK-�zsiai jelleg� m�toszokat tartalmaznak �s Jap�n alap�t�s�t 660-ra teszik. Ezek f�rfi-n�i egyenrang� t�rsadalmat sejtetnek, ami csak kinai hat�sra alakult f�rfiuralomm�. A Yamato-uralom alatt az orsz�g udzsi nev� �r�kletes korm�nyzati egys�gekre �s foglalkoz�s szerinti csoportokra oszlott. A yamato pap-t�rzsf�n�k�kb�l alakult ki a cs�sz�ri csal�dfa is, amely ma a vil�g legid�sebb uralkod�csal�dja. Az udzsi kor vall�sa a shinto, azaz "istenek �tja" nev� vall�s, amihez a jap�n f�rd�sszeretet is kapcsol�dik. Jap�n a Kr.u. 7.sz�zadt�l kapcsolatban �llt a kinai civilizaci�val. K�na ekkoriban gazdag, fejlett orsz�g volt, �gy Jap�nban is fellend�l�s mutatkozott. A kinai befoly�s 552-t�l er�s�d�tt, mert ekkor vette �t a Yamato udvar hivatalosan a kinai buddhizmust, �s ekkort�l kezdt�k a jap�nok tudatosan �tvenni a k�nai civiliz�ci� eredm�nyeit. A buddhizmus �tv�tel�t elutas�t�k fell�zadtak, de a buddhista-p�rti Soga udzsi gy�z�tt, aki unokatestv�r�t meg�letve, az unokah�g�t, Suikot tette meg cs�sz�rr�. �gy a 600-as �vekt�l jap�n di�kok �s tud�sok indultak el tanulni K�n�ba, ami a vil�g els� k�lf�ldi tov�bbk�pz� programja volt. Jap�nban meger�s�d�tt a k�zponti hatalom, 604-ben kiadt�k a buddhista t�teleket is tartalmaz� 17 cikkelyes Alkotm�nyt is. 645-ben Nakatomi Katamori szerezte meg �s a k�vetkez� cs�sz�rnak, Tenmu, Tenji �s Kami alatt kezd�d�tt meg a Taika-reform, a nagy v�ltoz�s. Kinai t�pusu k�zponti b�rokratikus �llamot hoztak l�tre, amit a K�zponti �llamtan�cs �s az Istens�gek Hivatala ir�ny�tott.  A kinaihoz hasonl�ad�z�si rendszert is bevezett�k, de nem tartottak �lland� nagyl�tsz�m� hadsereget,mert sziget l�v�n, Kin�val ellent�tben nem kellett k�ls� t�mad�sakt�l tartaniuk. A jap�nok �lland� f�v�rost szerettek volna, ez�rt 710-ben belekezdtek Nara fel�p�t�s�be, de ez az �p�tkez�s f�lbemaradt, �m 794-ben meg�p�lt helyette Heian (Kyoto), ami eg�szen 1868-ig az orsz�g f�v�rosa volt. Ezalatt a buddhista vall�s nagyban er�s�d�tt, kolostorok �p�ltek, elk�sz�lt a Daibutsu, Nagy Buddha. A vall�ssal egy�tt kinai mitoszok �s babon�k is bele�p�ltek a jap�n kult�r�ba, valamint akinai fest�szeti st�lus is er�s hat�ssal b�rt. A kanjik is ekkor ker�ltek a jap�n nyelvbe, de ezek nem voltak megfelel�ek a ragoz�si rendszerhez, ez�rt alakultak ki a k�vetkez� �vsz�zadokban a kana abc-k. A IX. sz�zad politikai hanyatl�st hozott, �m kult�r�lis fellend�l�s volt tapasztalhat�. Divatoss� v�lt az irodalmi m�velts�g, k�l�n�sen kinai nyelven, ez�rt az udvaroncok k�r�ben kialakult egy versk�lt�si m�nia. Nagyon n�pszer� volt a haiku, r�vidvers, amelyek legjobbjait a R�gi �s modern id�k gy�jtem�nye c�m� m�ben jelentettek meg 905-ben. A nemzeti nyelv� irodalom is vir�gzott, de a jap�nul irok t�bbs�ge n� volt. K�zkedvelt m�ajnak sz�m�tott az �ti elbesz�l�s, napl� �s reg�ny, b�r a pr�za a XI-XII. sz�zadban �lt f�nykor�t. Ekkor �rta Murasaki ir�n� a Ganji monogatari (Ganji reg�nye) c�m� m�v�t. A fest�szetben megjelentek az absztrakt formatervez�sek, az elbesz�l� jelleg� k�pek, a term�szet �s politikai hanyatl�snak k�sz�nhet�en a h�bor�s jelenetek.  A jap�n k�zponti hatalom egyre gyeng�lt. 743-ban olyan t�rv�nyt hoztak, hogy az� lehet a f�ldter�let aki ki�p�tette a csatorah�lozat�t, �gy az �llami f�ldek mez�gazdas�gi mag�nbirtokokk� alakultak, amiket shoennek neveztek. 1185-ban Yoritomo szerzett hatalmat, aki 1192-ben s�gun is lett. kotonai korm�nyzatot, s�gun�tust, bakufut hozott l�tre, ami 1333-ig fenn�llt. 1232-ben kiadt�k Joeki-k�dex t�rv�nyk�nyvet, fizetett, jitou �ll�sokat vezetett be �s tartom�nyi rend�rs�get, bes�g�rendszert alak�tott ki. 1221-ben kit�rt a Shoukyuu-zavarg�s,de ezt levert�k. A v�ls�got tov�bb s�lyosb�totta hogy kihalt a Minamoto-�g, �gy egy csecsem� Fujiwara lett a s�gun, aki helyett a r�gense korm�nyzott. ezenk�v�l a mongolok is megpr�b�lt�k 1278 �s 1281-ben elfoglalni Jap�nt, r�szben egy t�jfun seg�ts�g�vel siker�lt visszaverni a t�mad�saikat. Ezt a t�jfunt nevezt�k el a jap�nok kamikazenek vagyis isteni sz�lnek. Jap�n t�rsadalmi szerkezete lassan feudalizmuss� alakult, �m ez az eur�p�t�l elt�r�en ink�bb erk�lcsi, mintsem jogi alapokon �llt �s eg�szen a XIX.sz�zad v�g�ig m�k�d�tt. a Genpei-h�bor�ban fogalmazodott meg a banori ide�l. az arisztokrata lovas harcos, samurai nemcsak j� harcos, hanem irodalomban �s k�pz�m�v�szetben j�rtas embert jelentett. Ide vezethet� vissza a kard kult�ra illetve a harakiri, hasfelmetsz�s �ngyilkoss�gi m�d is. A buddhizmus k�l�b�z� �gazatai, jap�nos�tott fajt�i is terjedtek ebben az id�ben, a shingan, a tendai, a joudo, a shinsu, a nichien. Valamint megjelent a medit�ci�ra �p�l� zen k�t szekt�ja a ninjai �s a soutou is. A feudalizmus rendszere folyamatos �talakul�son ment kereszt�l, mert a nagybirtokok sz�ttagolodtak, ahogy felosztott�k �ket az �r�k�s�k k�z�tt. Godiogo cs�sz�r �s Takanji hadvez�r hatalma egyre gyeng�lt (ami az Oomuri-�rkr�d�si-h�bor�, 1467-77 kit�r�s�hez vezetett. a samuraiokat lassan felv�ltott�k a l�ndzs�s seregek. Az �j kisebb f�ldtulajdonnal rendelkez� urakat daimur�knak h�vt�k, akiknek saj�t jogrendszer�k volt a birtokon.  Mindez ellen�re a gazdas�g �s a kult�ra nem hanyatlott. �l�nk kereskedelmi kapcsolat �llt fenn K�n�val, amit csak a kal�z�k zavartak.Elterjedt a p�nzhaszn�lat, kereskedelmi v�rosok j�ttek l�tre, fejl�d�tt a mez�gazdas�g. Megismert�k a pap�rt �s a k�nyvnyomtat�st, sz�v� �s f�mm�ves k�zpontok alakultak ki. L�tre j�tt az ikebana, vir�grendez�s, �s a n� dr�ma, hatalmas �p�tkez�sekbe fogtak. Az els� eur�paiak 1543-ban �rkeztek Tanegashima sziget�re �s a jap�nok t�l�k is tanultak: elterjedt a l�fegyver. �gy v�lt lehets�gess�, hogy egy er�s daim�n, Oda Nobunaga elfoglalta m�g a f�v�rost is. De �t 1582-ben meg�lt�k. Ut�na egy m�sik, paraszti sz�rmaz�s� hadvez�r, Hidayoshi szerzett hatalmas ter�leteket. Hidayoshi f�ldm�r�st rendelt el, szabv�nyp�nzt vezetett be, 1588-t�l betiltotta a parasztok fegyvervisel�s�t, ami kedvezett a pusztakezes harcm�v�szetek fejl�d�s�nek. 1592-ben m�g K�n�t is megt�madta, �m nem siker�lt elfoglalni (vajon mi�rt?). 1600-ban Tokugawa ker�lt hatalomra, aki eg�sz Jap�nt stabil uralma al� hajtotta. Ezzel kezd�d�tt az Edo-korszak, Edo Tokyo r�gi neve volt. Az Edo korszakba l�tre j�tt egy, az eur�pait�l kifinomultabb feud�lis rendszer. A f�ldbirtokok egyr�szt �r�kletes fud.ok, m�sr�szt �rdemszerint osztott todzs�kb�l �ll. A f�ldnek 1/4-�t birtokolta a korm�ny. A korm�nyzati rendszer �l�n a shogun �llt, de gyakorlati hatalma a k�t tan�csnak volt. 1615-ben adt�k ki a Harcosok t�rv�nyeit, �s ekkorra a t�rsadalmi r�tegek k�z�l m�r csak a harcos uralkod� oszt�ly k�l�n�lt el a t�bbiekt�l. Jap�nban 1549-t�l jezsuita t�r�t�k tev�kenykedtek, �s csak az�rt ker�ltek szembe a jap�nokka, mert fanatikus vall�sn�zet�kben nem mutattak t�relmet. �gy 1587-re betiltott�k a kereszt�nys�get, majd 1612-ben megkezd�d�tt a kereszt�ny�ld�z�s, ami az 1637-38-as parasztfelkel�sbe torkollott, illetve Jap�n eg�sz elszigetel�d�s�hez vezetett, mert el�ld�zt�k a holland �s angol telepes keresked�ket. A XVII.-XIX. sz�zad k�z�tt a Tokugaw�k olyan b�k�t teremtettek, amilyen sehol m�shol a vil�gon nem alakult ki, sem l�zad�s, sem kisebb mer�nyletek nem fordultak el�. Fejl�d�tt a gazdas�g, a technika, n�tt a termel�s, a term�keknek szabott �ra volt, elterjedt a b�rmunka, fellend�lt a kereskedelem, pap�rp�nzt is adtak ki. A keresked�r�teg fokozatosan vezet� hatalmi szerephez jutott. A fellend�l�ssel viszont nem j�rt egy�tt demogr�fiai robban�s, mert Eur�p�val �s K�n�val ellent�tbe nem kellett felt�tlen�l fi� �r�k�s. Kult�r�lis fellend�l�s is tapasztalhat� volt ebben az id�szakban, a XVIII. sz�zadban magas volt az �rni-olvasni tud�k sz�ma, a falvakban templomi iskol�k l�tes�ltek. A szamur�j harcosok m�velt v�rosi lakosokk� �s hivatalnokokk� alakultak. Az irodalom, m�v�szet a sz�rakoztat� negyedekben �sszpontosult. A reg�ny, a t�rt�net�r�s, a haiku volt n�pszer� m�faj, amik er�s�tett�k a nemzeti �ntudatot. 1720-t�l szabadon lehetett nem kereszt�ny k�lf�ldi k�nyveket olvasni, amelyekb�l sok �j ismeretet szereztek a jap�nok az �gy��nt�sr�l, orvosl�sr�l, f�mkoh�szatr�l, illetve a csillag�szatr�l. A fest�szetben fametszet-, porcel�n- �s selyemiparban megjelent a vil�gon el�sz�r a t�megtermel�s. Jap�n a XVII. sz�zadban, amikor kiz�rta az eur�paiakat, m�g egy fejletts�gi szinten �llt vel�k, de a XIX. sz�zad tudom�nyos fejl�d�se �s az ipari forradalom er�sebb� tette a nyugati orsz�gokat. K�l�n�sen az oroszok �s angolok, de legf�k�ppen az amerikaiak �rdekl�dtek a szigetorsz�g ir�nt, mert kik�t�kre, illetve az esetleges haj�t�r�ttekkel szemben embers�ges b�n�sm�dot akartak. A jap�nok nem sz�nd�koztak megnyitni kik�t�j�ket, ez�rt az amerikai Penny haj�had felvonultat�s�val er�szakolta ki k�t kik�t� megnyit�s�t 1854-ben. Amerikai konzult k�ldtek Shimod�ba, �s kik�t�tt�k, hogyha Jap�n m�s orsz�goknak is tenne engedm�nyeket, azok automatikusan vonatkoznak az USA-ra is. P�r �ven bel�l az angolok, oroszok, hollandok, �s franci�k is szerz�d�st k�t�ttek Jap�nnal. Jap�nt felkavarta az elszigetel�d�s �sszeoml�sa. Er�s volt az aranyki�raml�s, t�nkrement a textilipar, �gy el�gedetlenkedtek az Edo korm�nnyal. Sok samurai Ronin-nak, azaz �rn�lk�linek ki�ltotta ki mag�t, �s megt�madta a k�lf�ldi k�vets�geket, t�maszpontokat. Az egyes uradalmakban samuraiok vett�k �t az uralmat. A k�t leger�sebb Cs�sz� �s Szanma volt, aki az 1860-as �vekben mind egym�ssal, mind a k�lf�ldiekkel t�bb csat�t v�vtak, m�g meg nem d�nt�tt�k a Tokugawa sogun�tus. 1868-ban Edo f�v�rost �tkeresztelt�k Tokyo-nak, �s a cs�sz�ri udvart is odak�lt�ztett�k. Ugyanebben az �vben l�tva a nyugatiak hadi f�l�ny�t, v�gleg feladt�k az elszigetel�d�si politik�t, m�g a korszak nev�t is Meiji-re, azaz felvil�gosult korm�nyz�ra v�ltoztatt�k. A korm�nyz�sban megmaradtak az �si tiszts�gek, de val�j�ban felsz�molt�k az elavult feud�lis rendszert �s nyugati mint�j� �llamszervezetet hoztak l�tre. Nagyj�b�l a felvil�gosod�s f� eszm�it, a tud�st, fejl�d�st, egyenl�s�get vallott�k, illetve korszer� �t�k�pes hadsereg fel�ll�t�s�n dolgoztak. Diktat�r�t azonban nem vezettek be, d�nt�seket, mindig test�letben hoztak. Az er�s hadsereg ki�p�t�se v�gett 1869-ben felsz�molt�k a nagybirtokokat, 1871-ben elt�r�lt�k az oszt�lykorl�toz�sokat, s�t, hogy ne k�l�n�ljenek el a samuraiok sem, 1876-ban betiltott�k a kardvisel�s�ket.1873-t�l �ltal�nos katonai soroz�st vezettek be, 1878-ban bevezett�k a vez�rkar fogalm�t is. Ezzel a samuraiok korszaka le�ldozott, l�zad�saikat is k�nnyed�n levert�k. Az �j korm�ny ki�p�tette a bankrendszert, 1871 �ta a yen a nemzeti valuta. Az ad�kat fix �sszeg� p�nzben szedt�k, fejlesztett�k, a k�zleked�st, h�rk�zl�st, �s ipart is. T�v�r�vonalakat, postarendszert hoztak l�tre, modern hadianyagipart �p�tettek ki, fejlesztett�k a b�ny�szatot, megkezdt�k az elmaradott Hokkaido felz�rkoztat�s�t. �sszess�g�ben a nyugati �llamszerkezet ipar �s g�pes�t�s haszn�lhat�nak �t�lt elemeit vett�k �t. K�lf�ldre k�ldtek tanulni di�kokat, k�zt�k n�ket is, valamint k�lf�ldi szakembereket h�vtak be Jap�nba oktat�nak. Ki�p�tettek iskolah�lozatot is, a 6 �ves k�telez� oktat�sba a l�nyokat is bevett�k. K�z�piskol�kat, egyetemeket is l�trehoztak. P�r �vtized alatt a rangot m�r nem a sz�let�s, hanem az iskol�zotts�g hat�rozta meg. Az iskolah�l�zat azonban nagyon szigor� volt, �s nagy hangs�lyt helyezett az engedelmess�gre, �s uniformit�sra. A rengeteg �j�t�s viszont er�sen rontott a jap�n gazdas�gon, magas infl�ci�t eredm�nyezett. Ezt a selyemexporttal, illetve n�h�ny �llami v�llalat elad�s�val siker�lt csak ellens�lyoznia a p�nz�gyminiszt�riumnak. Hasonl�k�ppen j�tt l�tre p�ld�ul az 1870-es �vekbe a Mitsuhishi-haj�z�si v�llalat. A Meiji korszak reformjai sikereinek ellen�re nem tekinthet�k eur�pai mint�j� ipari forradalomnak, mert Jap�n a nyugati fenyeget�s hat�s�ra sz�molta fel a feud�lis rendszert, majd �p�tette kis sikerrel egy modern �llam alapjait, mik�zben meg�rizte az er�s nemzeti �ntudat�t is, r�ad�sul a reformok nem siker�ltek volna a n�p egy�ttm�k�d�d�se n�lk�l sem, amely viszont �gy politikai jogokat k�vetelt. 1868-ban kiast�k az 5 cikkelyes esk�t, amely kimondta,hogy a tan�cskoz� test�letet kell fel�ll�tani, illetve nyilv�nos vit�koat kell tartani. Ezenk�v�l nekifogtak egy az angol alkotm�nyos monarchi�hoz hasonl� alkotm�ny meg�r�s�ba, de ennek ellen�re az 1880as �vekre a korm�ny olyannyira megosztott� v�lt, hogy k�t n�pp�rt is alakult. 1885-ben l�trehoztak egy kabinetrendszert az els� minisztereln�k, Itou Hirofumi lett.Ugyanebben az �vben bevezettek egy fejlett k�zigazgat�si rendszert is. Az alkotm�nyba, amelyet 1889-ben h�rdettek ki, meghat�rozt�k a n�p jogait, �s a szavaz�jog kit�teleit. A sok �j reform �s az �j alkotm�ny bevezet�se Jap�n k�lpolitikai helyzet�n mindenk�ppen sokat jav�tott, mert �gy a Nyugat elfogadta egyenrang� �llamnak. Az �j alkotm�nyos rendszer nem m�k�d�tt azonban olyan sim�n a belpolitik�ban, mint a k�lpolitik�ban. A k�pvisel�h�z, a kabinet �s a p�rtok k�z�tt gyakran �llamcs�ddel fenyeget� �zemek alakultak ki, �s a minisztereln�k�k csak az 1900as �vek elej�re tudt�k megszil�rd�tani a helyzetet. A t�rsadalom �s k�zigazgat�s moderniz�l�sa mellett Jap�nnak egy er�s hadsereg ki�p�t�s�re is jutott ideje, �gy a XIX. sz�zad v�g�re m�r nagyhatalomm� v�lt. Az 1894-'95-�s koreai h�bor�ban legy�zte K�n�t, megszerezve mag�nak Taiwant �s Mandzs�ri�t, valamint kiv�vta Korea f�ggetlens�g�t, r�ad�sul kedvez� kereskedelmi privil�giumokat is szerzett K�n�val szembe. �m a nyugati nagyhatalmak fell�ptek Jap�n terjeszked�si kis�rleteivel szemben, mire Jap�n Angli�val sz�vetkezett, �s 1905-re visszaszerezte Oroszorsz�gt�l az elfoglalt �zsiai ter�leteket, 1910-re pedig megszerezte eg�sz Kore�t. Kore�ban Jap�n felfejlesztette a gazdas�got, vas�th�l�zatot, gy�rakat, iskolarendszert �p�tett ki, de a maga jav�ra a koreai n�p elnyom�s�val, �s n�ha brut�lis rend�rs�g seg�ts�g�vel. Jap�n megkezdte gyarmatbirodalma ki�p�t�s�t, amit az I.vh. alatt folytatott is. Anglia sz�vets�gesek�nt elfoglalta az �zsiai n�met tartom�nyokat, s�t, K�n�t�l is szerzett �jabb ter�leteket.. Az 1918-as Versailles-i b�k�b�l Jap�n a gy�ztes oldalon, az 5 nagy vil�ghatalom egyikek�nt szerepelhetett. Jap�n katonai sikerei mell� gazdas�giak is t�rsultak. Az I.vh. alatt az orsz�g bet�rhetett a k�l�nf�le addig z�rt piacokra, mik�zben sikerrel alkamazta a nyugati fejlett technol�gia �s az als� keleti munkaer� el�nyeit. Fejl�d�tt a k�zleked�si h�l�zat, az orvosi ell�t�s, a k�zoktat�s, �s er�m�veket telep�tettek. Ennek ellen�re az �letsz�nvonal emelked�se nem tarthatott teljsene l�p�st a gyors iparosod�ssal. R�ad�sul egy v�llalat kez�ben korl�tlanul halmoz�dott fel t�ke, amit a korm�ny m�g t�mogatott is, hogy min�l sikeresebben tudja Jap�n felvenni a versenyt a nyugati c�gekkel. Ezek az �talakul�sokm fejleszt�sek egy n�vekv� v�rosi polg�rs�g kialakul�s�hoz vezettek, m�g a fels�oktat�sban r�szes�l�k sz�ma is megsokszoroz�dott. A sokir�ny� szakk�pz�s a v�lem�nyek megoszl�s�hoz vezetett, a jap�nok m�r nem alkottak annyira egys�ges t�rsadalmat, a nyugati eszm�k �s a kereszt�nys�g is terjedt. Kialakult egy nem elhanyagolhat�, sz�ks�g eset�n, pl. a magas r�zs�rak ellen, ak�r l�zadoz�sra is hajland�, befoly�sos k�zn�pi r�teg. A fellend�l�ssel �s moderniz�ci�val azonban egy�tt j�r az elidegened�s, illetve bizonytalans�g, �s ez az irodalomban is visszat�kr�z�d�tt. 1912-ben �j szellemi fogyat�kos cs�sz�r ker�lt a tr�nra, ezzel elkezd�d�tt a Fuiso-korszak. A korm�ny t�bb r�szre szakadt, mert a kabinet �s a hadsereg �sszevesztek a k�lts�gvet�sen. De 1913-ra megoldott�k a v�ls�got, �s r�j�ttek, csak a parlament t�bbs�g�nek t�mogat�s�val lehet korm�nyozni. 1916-ban m�g megpr�b�lt�k vissza�ll�tani a f�ggetlen korm�nyz�s rendszer�t, de ezt az 1918-as r�zsl�zad�s meghius�totta, mert �j korm�nyt kellett v�lasztani. 1919-ben lesz�ll�tott�k a szavaz�si cenzust, 1925-ben pedig �ltal�noss� tett�k a f�rfiak szavaz�si jog�t. Megszervezt�k a m�ig m�k�d� v�laszt�k�rzet rendszert, illetve laz�tottak a helyi politika k�zponti ellen�rz�s�n. Az 1913-32 k�z� es� Taiso-demokr�ci�ban folytatodott a t�rsadalmi �talakul�s � s�jb�l sokat tanultak a jap�nok a nyugatiakt�l. Az 1923 szeptember 1-jei nagy kantoi f�ldreng�s is felgyors�totta ezt a folyamatot, mert �jj� kellett �p�teni t�bb nagy v�rost. Tokyot vasbeton �p�letekkel �p�tett�k �jra elhagyva az �zsiai jelleget. A fiatals�g k�r�ben egyre terjedt a nyugati szabadabb t�rsadalom-felfog�s. Ellenezt�k a h�zass�g k�zvet�t�st, a f�rfiuralmat, az irod�kat, a hivatalokat ellept�k a n�k. N�pszer�v� v�ltak a nyugati mozifilmek, zen�k, k�v�h�zal ,sportok, �gy lett n�pszer� p�ld�ul a baseball. A vil�girodalom is teljesen hozz�f�rhet�v� v�lt. De ez a gyors�tem� fejl�d�s szinte csak a v�rosokra korl�tozodott, �gy gazdas�gi probl�m�k l�ptek fel. A mez�gazdas�got nem fejlesztett�k, bankcs�d�k �s vid�ki �h�ns�g fenyegetett. R�ad�sul a gyors iparos�t�s �s n�pess�gn�veked�s k�vetkezt�ben Jap�n egyre jobban f�gg�tt a k�lf�ldi piacokt�l, valamint nyersanyagokt�l. A katonai �s a nyersanyag, illetve piacszerz� terjeszked�s eleinte �sszefon�dott, de K�n�ban feler�s�d�tt a szocializmus, �gy Jap�nnak v�lasztania kellett a k�t terjeszked�si m�d k�z�l. B�k�s kereskedelem mellett d�nt�tt. 1921-'22-es vil�ghatalmi knferenci�n a vil�ghatalmak megegyeztek had�gyi k�rd�sekben, �s Jap�n beleegyezett, hogy visszavonja csapatait K�n�b�l. Az I.vh. ut�ni �s a gazdas�gi vil�gv�ls�g korszak�ban Jap�n is v�ls�gba ker�lt. A gazdas�g kett�ss�ge, azaz a vid�ki elmaradotts�g �s a modern v�rosi �let ellent�te ki�lez�d�tt, a demokratikus korm�nyz�snak nem volt hagyom�nya, r�ad�sul terjedtek a marxista eszm�k is. Ezek az okok vezettek a '30-as �vekben feler�s�d� militarizmushoz, tekint�lyuralomhoz. 1924-ben az amerikai kiz�r�si t�rv�ny megfosztotta, �s ezzel �n�rzet�kben s�rtette meg a jap�nokat az �llampolg�rs�g lehet�s�g�t�l, ami er�s�tette az ultranacionalista mozgalmakat. �gy �rezt�k, az ellens�ges nagyhatalmak eltorlaszolt�k Jap�n lehet�s�g�t a nagy ar�ny� fejl�d�sre. Ezenk�v�l sokan �gy gondolt�k, a t�ln�pesed�st is csak katonai terjeszked�ssel lehet megoldani. A vezet�s�g bizonytalankodott, de a hadsereg �n�ll�an akart cselekedni. 1928-ban a hadsereg felrobbantott egy k�nai hadvez�rt, azt�n nem engedelmeskedtek Tanaka t�bornoknak. Az 1930-as tengeri fegyverkez�si konferenci�n Jap�nnak Anglia �s Amerika csak 10:10:7 haj�egys�g-ar�ny fogadott el, mire Jap�nban tiltakoz� akci�k robbantak ki. 1931 hozta meg a v�geleges fordulatot, amikor a hadsereg teljesen lerohanta Mandzs�ri�t. 1932-ben a haditenger�szet Shanghai-n�l provok�lt �sszecsap�st, �s lev�lasztott�k Mandzs�ri�t K�n�r�l. A polg�ri korm�nyzat tehetetlen volt. Az Egyes�lt �llamok hi�ba kezdett a jap�n h�d�t�sok el nem fogadtat�s��rt kamp�nyt, a jap�n hadsereg m�r Mong�li�ban �s Peking k�rny�k�n is kezdett hatalmaskodni. Ezek a h�bor�k Jap�nban nacionalista �rzelmeket gerjesztettek, �s egyre t�bbeket k�teleztek el a terjeszked�s politik�ja mell�, b�r a hadsereg �s a haditenger�szet �lland�an rivaliz�lt. De maga a hadsereg is megosztott volt. F�leg id�sebbek illetve a fiatalok helyzete �lez�d�tt ki olyannyira, hogy a sz�ls�s�gesek terrorista mer�nyleteket hajtottak v�gre. 1932-ben meggyilkolt�k a p�nz�gyminisztert �s a demokratikus minisztereln�k�t, majd 1935-ben 3 t�bornok esett �ldozatul egy alezredesnek. 1936. febru�r 26-�n is meggyilkoltak 5 korm�nytisztvisel�t, 2 szem�lyt pedig sikertelen�l t�madtak meg. Az ilyen terrorakci�k ellen azonban m�r a hadsereg is fell�ppett, ink�bb b�k�sebb �ton vett�k �t az ir�ny�t�st. A civil korm�nyba is katon�k ker�ltek, a p�rtok eljelent�ktelenedtek. L�trehozt�k a birodalmi f�hadisz�ll�st, amely elvileg a katonai �s h�bor�s �gyeket int�zte, de igaz�b�l az orsz�g korm�nyz�s�t ir�ny�totta. A hadsereg hatalom�tv�tele akkor teljsedett ki, amikor 1941-ben Toujou Hideki t�bornokot v�laszott�k minisztereln�kk�. A vezet�r�teg teljes megv�ltoz�sa ellen�re a gazdas�g nem fejl�d�tt t�l nagy l�pt�kben. F�leg a neh�z- �s vegyiipart fejlesztett�k, �s Mandzs�ri�t akart�k kiakn�zni. Ezzel szemben a gazd�lkod�sm�d gy�keresen megv�ltozott. Titkosrend�rs�get hoztak l�tre, hogy beb�rt�n�zz�s a korm�nyelleneseket, �jra�rt�k a kor szellem�nek megfelel�en a tank�nyveket, elit�lt�k a nyugati vil�got �s egys�ges szeml�letm�dot akartak belenevelni az akkorra m�r m�velt soksz�n� t�rsadalomba. A n�k helyzete is k�t�rtelm�v� v�lt, egyr�szt a munkaer�hi�ny miatt dolgozni k�ldt�k volna �ke, m�sr�szt elv�rt�k, hogy engedelmes feles�gek �s gondos any�k legyenek. Borzaszt�an meger�s�d�tt a nacionalizmus, �gy a jap�nok azt hitt�k, minden katonailag megh�d�tott orsz�gban a nyugati hatalmakt�l megv�lt�k�nt fogj�k �dv�z�lni �ket, csakhogy a nemzeti �rz�s m�s orsz�gokban is felsz�nre t�rt. �br> 1937-ben megtervez�s n�lk�l harcok robbantak ki K�n�ban gyakorlatoz� k�nai �s jap�n csapatok k�z�tt, azt�n a k�naiak megpr�b�ltak megsemm�s�teni n�h�ny jap�n hadihaj�, mire a jap�nok a h�bor� mellett d�nt�ttek. A csat�roz�sok Shanghai-b�l indultak, de azt�n tov�bbterjedtek. A jap�nok m�g Nanking f�v�rost is kifosztott�k, de a k�naiakat m�g �gy sem tudt�k megad�sra k�nyszer�teni. 1938-ban a jap�nok a hat�rokn�l a Szovjeuti�val is harcokba keveredtek, �m vesztettek, ami hadsereg�k tov�bbi moderniz�l�s�ra �szt�n�zte �ket. A II.vh. kit�r�se elvonta figyelmet Jap�n �zsiai h�bor�ir�l, agy foglalhatta el Jap�n az addig francia Indok�n�t �s k�thette meg a h�rom hatalmi szerz�d�st N�metorsz�ggal �s Olaszorsz�ggal 1940-ben. Az Egyes�lt �llamok nem n�zte j� szemmel Jap�n terjeszked�s�t. 1941-ben az USA Anglia �s Hollandia olaj embarg�t hirdettek Jap�nnal szemben, am�g fel nem hagy a k�nai harcokkal. Ez a jap�n gazdas�gnak is el�ny�s lett volna, de a jap�nok megal�z� fegyverlet�tel helyett a h�bor� gyors lezavar�s�ban b�zva, nem adt�k meg magukat �s az oroszokkal k�t�ttek ink�bb semlegess�gi szerz�d�st, hogy Eur�pa fel�l biztos�ts�k hat�raikat, a bojkottol�ik ellen pedig h�bor�t ind�tottak. 1941. december 7-�n romm� bomb�zt�k Pearl Harbor-t, de ezzel felr�zt�k az amerikaiak ellen�ll�s�t. Azt�n megh�d�tott�k Szingap�rt �s F�l�p-szigeteket, Thaif�ldet pedig sz�vets�ges�kk� k�nyszer�tett�k. Ezalatt az amerikaiak megszervezt�k annyira a hadereg�ket, hogy a szogetvil�gban ne engedj�k a tov�bbi jap�n terjeszked�st. 1944-re az amerikaiak elfoglaltak egy k�zeli nagy szigetet, ahonnan rendszeresen k�ldhettek bomb�z�kat a jap�n v�rosokra. A bomb�z�ssal az ipart is gyeng�thetik. 1945-re a F�l�p-szigetek nagy r�sze is amerikai k�zre jutott, majd az USA seregei Okinawa-n �sszpontosultak. A hatalmas seregek feltart�ztat�s�ra m�r a jap�n kamikaze pil�t�k is kev�snek bizonyultak. 1945-ben N�metorsz�g kapitul�lt, Jap�n romokban hevert, de a harci szelleme nem t�rt meg. A potsdami egyezm�ny alapj�n ha Jap�n megadja mag�t, csak a gyarmatait veszti el, �s csak addig ker�lt megsz�ll�s al�, am�g b�k�s n�pp� nem v�lik. De Jap�n nem adta meg mag�t, ez�rt ledobt�k a k�t gecinagy atombomb�t, augusztus 6-�n illteve 9-�n Hiroshim�ra �s Nagasakira, b�r a m�sodikra nem is lett volna m�r sz�ks�g. Ezalatt a Szovjetuni� is t�mad�sba kezdett. 1945. augusztus 10-�n Jap�n elfogadta a potsdami nyilatkozatot, 14-�n a cs�sz�r bejelentette a megad�st, szeptember 2-�n pedig Jap�n hivatalos kapitul�ci�ja is megt�rt�nt a Missouri csatahaj�n �s a II.vh. v�get�rt.