Nos, el�ssz�r is -ha valaki nem tudn�- a haikuk jap�n versek.

Haiku: pillanatk�p, sejtet, felmutat egy t�nyt, de nem marad meg a term�szet le�r�s�nak.

1,

   a, Sabishii: mag�ny le�r�sa a term�szetben

   b, Fl�ra, Fauna: term�szeti jelens�g

   c, Az ember, mint a term�szet r�sz�re alkalmazva

2, Wabashi vagy Wabi: H�tk�znapokban felismeri a term�szetet

3, Aware

4, Yugen

5, Shinmiri: komoly b�nattal teli

6, Assari: a ny�ri �letforma alkalmaz�sa

7, Yusuzumi: a h�s este �lvezete

Haiku: 5-7-5 (sz�tagsz�m)

Tanka: 5-5-5-7-5 (sz�tagsz�m)

�s egy kis sz�veg, amit az internetr�l szedtem le:

A haiku a jap�n k�lt�szet egyik jellegzetes versform�ja, mely a 20. sz�zad elej�t�l egyre t�bb nyelv irodalm�ban megjelent. H�rom sorb�l �ll, melyek rendre 5, 7 �s 5 mor�sak (a ford�t�sokban sz�tagosak). Egyebekben formailag k�tetlen, a sorv�gek – mintegy mell�kesen – r�melhetnek, de ez nem el��r�s. (Az �sszecseng� sorv�gek sokszor csak a ford�t�k lelem�nyei.) A haikut ugyanakkor nagyon er�s zeneis�g jellemzi, r�szben a szimmetrikus forma ritmusa, r�szben a mag�n- �s m�ssalhangz�k hangulati �rt�ke miatt, melyekre a vers r�vids�ge miatt a befogad� is nagyobb figyelemmel van.

A haiku azonban nemcsak versforma, hanem m�faj is. Haiku form�ban �r�dnak a szenrj�-k (tr�f�s alkalmi versek), vagy a dzsiszei-k (hal�l el�tti b�cs�versek) is, ezek azonban nem tartoznak a haiku m�faj al�.

T�rt�nete

A 7. sz�zadban form�l�dott ki a tanka (vagy vaka), jap�n n�pdalokb�l, n�mi k�nai hat�ssal. �t sorb�l �ll (5-7-5-7-7), az els� h�rom valamely l�tv�ny, vagy az �ltala el�id�zett benyom�s le�r�sa, megfogalmaz�sa, a 4-5. pedig az erre adott reflexi�. Erre a jellegzetess�g�re �p�lt egy t�rsas�gi j�t�k, melyben a valaki �ltal elkezdett vershez m�svalakinek kellett a k�t z�r� sort kital�lnia, a k�vetkez� – �jabb j�t�kos �ltal mondott – h�romsoros egys�gnek pedig ezzel a kett�vel kellett kapcsolatban lennie (renga – l�ncversel�s). �gy alakult ki a tanka ler�vid�t�s�vel a haiku, amely a 17. sz�zadban egyre nagyobb n�pszer�s�gre tett szert, lassan kiszor�tva a hosszabb form�t.

A tradicion�lis haiku elm�let�nek kidolgoz�jak�nt a 17. sz�zad m�sodik fel�ben �lt Macuo Bas�t tartj�k sz�mon. A m�kedvel�k �sszej�vetelein sz�let� haikai no renga sokszor sz�j�t�kokra �p�l�, humoros vers volt – Bas� volt az els�, aki s�lyosabb tartalommal t�lt�tte meg. Ugyanakkor � is �rt k�nnyedebb alkot�sokat (kdzs�ku – bolond vers) a h�romsoros form�ban, ezen ir�nyzat folytat�ja a 18. sz�zadi Karai Szenrdzs� (akir�l a m�fajt is �tnevezt�k szenrdzs�ra). A bas�i elk�pzel�sek meg�j�t�i a 18. sz�zadban Josza Buszon �s – r�szben a 19. sz�zad elej�n – Kobajasi Issza voltak. A 19. sz�zad v�g�n Maszaoka Siki lehelt �j �letet a haikuba (� alkotta meg mag�t a sz�t is, a kor�bbi haikai, ill. hokku nevekb�l).

A haiku m�faj jellemz�i

Az eur�pai l�rai m�fajokkal ellent�tben a haiku nem �n-k�zpont�. A term�szeti jelens�gek le�r�sa nem a szubjektum �llapot�nak megjelen�t�s�re szolg�l, csup�n egyszer� r�gz�t�se azoknak. Ezen elvet �gy h�vj�k: szono mama (�ppen ilyen). Mivel a sz�veg nem utal a m�v�sz saj�t �rtelmez�s�re, a befogad�s alkot� jellege er�s hangs�lyt kap, az olvas� ugyanolyan akt�v r�szes�v� v�lik a folyamatnak, mintha a tank�b�l elhagyott k�t sornyi reflexi�t k�ne hozz�f�znie a haikuhoz. Bas� szavaival: "a harang egyhang� kong�sa ut�n f�l�nkben m�g hosszan z�g ez a hang... Ugyan�gy a vers elolvas�sa ut�n is valamilyen hangnak m�g tov�bb kell visszhangoznia az olvas�ban". Id�zi Papp No�mi

A hagyom�nyos haiku tematik�ja olyannyira a term�szethez k�t�tt, hogy az �vsz�zadok sor�n egyfajta lexikon alakult ki az egyes �vszakokhoz k�t�d� kifejez�sekb�l, szavakb�l (n�v�nyek �s �llatok, �nnepek stb.); sok antol�gia ezen �vszak-szavak (kigo) alapj�n csoportos�tja a verseket, nem pedig k�lt�k vagy korszakok szerint.

�n is �rtam p�r Haikut �s Tank�t rem�lem elnyeri a tetsz�seteket:

Vir�gzik a fa

�rz�sek kavarognak

Levelek k�z�tt

S�t a telihold

Ember n�z az �gre fel

V�lasz �rkezik

Tavasz k�zeleg

Ember �bredez

Szerelem l�ngol

Cseresznyevir�g hullik

�nnep �rkezik

�l�k a sz�ken

V�rom a v�laszt

Fut egy gondolat

Firk�lom a sorokat

Elhangzik a vers

Fekszem az �gyon

Gondolat villan

Szememb�l a k�nny kifolyik

�rz�sek el�j�nnek

Sz�vem feldobban

S�t be a napf�ny

V�ndor �rkezik

Csillog a szeme

Nagy h�rt mes�l nekem

Sz�vem megdobban

Egy nagy csobban�s

Elmos�d� k�p

V�zgy�r� �szik

Csepp-csepp es� esik le

L�ny �ll a parton

Zuhog az es�

L�ny �ll a parton

Sziv�rv�ny csillan

Csepp-csepp es� elm�lik

Fi� l�p oda

Megfordul a l�ny

Fi�ra b�mul

Szem�t becsukja

A fi� karj�ba d�l

L�lek felsuhan

Most pedig p�r jap�n k�lt�t�l haikuk: 

Akutagava Rj�noszuke
(1892-1927)

L�zban �gek, most
cseresznyevir�g l�tt�n is
kir�z a hideg.

Levelib�ka,
oly z�lden csillogsz-villogsz,
frissen vagy m�zolva?

Lekonyult
a ny�l f�lf�le, ilyen melegben
csak f�lig f�lel.

Kor�n j�tt az �sz -
megcs�ptem egy s�sk�t,
szoty�sra puhult!

Szana-sz�r�dtak
az �szir�zsa-bimb�k,
hideg lett hirtelen.

Sz�lvihar tombol -
sz�rad� halak �rzik
a tenger sz�n�t.

Csak cs�p�g� orrom
hegye l�tszik - minden
bes�t�tedett.

Szilveszter �jjel -
szomor� sz�vvel megyek
kezet mosni.

Arima Akito
(1930-)

k�s� �sz -
egy sz�k egyre v�r
valakire

h�v�s reggel -
egy gyerekkocsi
�tl�pi a hat�rt
(Braz�lia)

kiscica:
b�rhogy is h�vod
v�laszol

tavaszi hom�ly -
egy ember a t�n�l
J�zusnak n�z ki

kulcslyukon �t
a tengeri k�d lassan
besziv�rog

p�kfon�l
leng az �gb�l:
Dal� bajusza

teol�gusok:
dinyemagot k�pk�dnek
egyet�rtve

metszett v�z�ban
�vegvir�gok
v�rj�k a tavaszt

tavasz�j -
a t�k�r t�lodal�ra
fordulok aludni

Buszon
(Josza Buszon 1716-1784)

(Bas� hal�l�nak �vfordul�j�n)
Havas moh�ra
es� hull hangtalanul –
R� eml�kezem.

Az �rny�ksz�kb�l
kirontok, s ijedten
egy lepke felrebben.

H�l�t hi�ba
vetsz v�zbe a hideg
Holdra – kisiklik.

R� piacszerte
a halas hars�ny b�rdja:
b�lnah�st has�t.

Kolostorkapu.
Sz�lvihar-t�rte r�zs�t
kapkod egy any�.

�szakra sz�lltak
v�ndor-vadludak, t�gabb
lett a l�that�r.

Nappal: – M�lj m�r el!
�jjel: – Hajnal hasadjon!
B�ka vartyog �gy.

Nyugati sz�l f�j,
kertem keleti sark�t
avarral takarja.

A vill�ms�jtott
cs�szkunyh� porig �gett –
a dinnyef�ld vir�t.

Apad a foly�.
Hervad� olt�rcsokrot
visz a zajl� v�z.

A szilvaszirmok
lehullottak – �jra
f�znak a f�zf�k.

Vill�mlik az �g.
Bambuszlevelekr�l le-
cseppen a harmat.

Vir�gz� repce-
f�ld fel�l r�ka csahol.
H�v�s este lesz.

Esteledik m�r.
Szell� fodrozza k�rbe
a k�csag l�b�t.

Tavaszi est�n
teszek a t�mj�nzsar�tra,
hadd f�st�l�gj�n.

�gboltra simul
saj�t tegnapi nyom�n
a pap�rs�rk�ny.

R�pke ny�ri �j.
Egy sz�r�s herny� h�t�n
harmatcsepp csillog.

N�gy-�ten k�rt�nct
lejtenek, f�l�tt�k a
Hold zuhan�ban.

V�zimadarak.
Egy l�mp�s lefel�
imbolyog a v�rb�l.

Nyomor�s�gos
sik�torban sietek.
Tet�zik a hold.

A r�gi t�ba
s�llyed egy szalmabocskor.
�nos es� esik.

Kurta ny�ri �j -
s�s k�z� furakodnak
r�kbubor�kok.

A tisztelend�
m�lt�n �r�ti szar�t
t�li kop�ron.

V�rva-v�rt l�pted
hallom messzir�l – zizzen
a hull� lev�l.

Sz�thullt a r�zsa -
k�t-h�rom szirma bezzeg
�sszefekszik.

Szem�be cs�szik
a kisl�ny fejkend�je -
szeleburdi b�j.

Vagy a fejem
vagy a l�bam l�g ki
r�gi takar�m al�l.

K�s�n alszom el;
hullott szirmot taposott
szalmabocskorom.

A szilva�gat
minden elveszett szirma
�regb�ti.

�szi est�n
a mag�nynak is megvan
a maga �r�me.

S�rga krizant�m -
a lampion f�ny�t�l
sz�n�t veszti.

Holdudvar -
a szilvavir�g illata
fel�rt az �gig.

Csijo dzso
(Kaga no Csijo 1702-1775)

�jszaka-hosszat
kakukkolt kint a kakukk.
V�gre megvirradt!

Hajnalkavir�g
fonta be k�tvedremet –
�tmegyek v�z�rt.