�ltal�noss�gban Jap�nr�l

Z�szl�:    C�mer:

Ter�lete: 377, 819 n�gyzetkilom�ter

Lakoss�g: 126, 974, 628 f� (2002)

F�v�ros: Tokyo

�llamforma: alkotm�nyos monarchia

K�zigazdas�g: 47 prefekt�ra

Nyelv: jap�n

P�nznem: 1 jen = 100 sen = 1000 rin

Az �zsia keleti partjai ment�n fekv� n�gy nagyon �s t�bb ezer kis sziget alkotja a mai Jap�nt, amelynek t�rt�nelme az i.e. 5. sz�zadban kezd�d�tt. A buddhizmus elterjed�se ut�n Jap�n abszol�t monarchi�v� alakult, �l�n a cs�sz�rral, aki az akkori f�v�rosb�l, Nar�b�l gyakorolta korl�tlan hatalm�t. A birodalom hanyatl�sa ut�n, a 21. sz�zadban kezd�d�tt a tartom�nyi nemess�g, a s�gunk uralma.

     A cs�sz�r 1867-ben vissza�ll�totta hatalm�t, egy �ri�si moderniz�ci�ba fogott. A cs�sz�rs�g sz�khelye Toky�ba ker�lt �t, az 1889-es alkotm�ny jap�nt illetve a 20. sz�zad elej�n t�bb h�d�t� h�bor�t folytatott szomsz�daival, elfoglalta Kore�t �s Tajvant. A jap�n hadsereg 1931-ben megsz�llta Mandzs�ri�t. N�metorsz�g oldal�n bel�pett a m�sodik vil�gh�bor�ba, majd az orsz�g amerikai megsz�ll�s al� ker�lt, a teljes f�ggetlens�g�t csak 1950-ben kapta vissza.

    A mai jap�n z�szl� a Tokugawa-s�gunak idej�b�l sz�rmazik. A neve Hi-no-maru (napkorong z�szl�), amely megfelel az orsz�g nev�nek is: a Felkel� Nap Orsz�ga. A z�szl� feh�r, k�zep�n egy v�r�s koronggal. Az eredeti z�szl�t 1870-ben fogadt�k el nemzeti �s tengeri lobog�k�nt. Az 1999-ben elfogadott t�rv�ny szerint a v�r�s korong �tm�r�je a z�szl� sz�less�g�nek 3/5-e. A z�szl� oldalainak az ar�nya 2: 3.

    A hadilobog� szint�n feh�r, de azon a napsugarakat is megjelen�tett�k, tizenhat ny�jtott v�r�s h�romsz�ggel. A napkorongot a r�d fel� tolt�k el. A hadiz�szl�t 1889 �ta haszn�lj�k. Oldalainak ar�nya 2: 3.

    A feh�r hagyom�nyos jap�n sz�n, tisztelete �s a tisztas�got fejez ki, a v�r�s jelk�pezi a napot, a szenved�lyt, az �szintes�get �s a lelkesed�st.

A cs�sz�r z�szl�ja v�r�s, k�zep�n a c�merk�nt is haszn�lt krizant�m-csillaggal, amely aranys�rga sz�n�. A cs�sz�ri csal�d t�bb tagj�nak is van z�szl�ja, a cs�sz�rn�� megegyezik az uralkod��val, de fecskefark�.

Az ANJU n�p, Jap�n eredeti �slakoss�ga m�r csak kis sz�mban �l Hokkaido sziget�nek �szaki r�sz�n. Saj�t nemzeti z�szl�juk van, amely k�k sz�n�, k�zep�n egy v�r�s �s feh�r sz�n� jelk�ppel. A k�k az eget �s a tengert, a szimb�lum pedig az jelk�pezi, hogy az anju kult�r�t sohasem felejtik el. A z�szl�t, 1973 �t haszn�lj�k.

Jap�n prefekt�r�i:

Aichi

Akita

Aomori

Chiba

Ehime

Fukui

Fukuoka

Fukushima

Gifu

Gunma

Hiroshima

Hokkaid�

Hy�go

Ibaraki

Ishikawa

Iwate

Kagawa

Kagoshima

Kanagawa

K�chi

Kumamoto

Ky�to

Mie

Miyagi

Miyazaki

Nagano

Nagakasi

Nara

Niigata

�ita

Okayama

Okinawa

�saka

Saga

Saitama

Shiga

Shimane

Shizuoka

Tochigi

Tokushima

Toki�

Tottori

Toyama

Wakayama

Yamagata

Yamaguchi

Yamanaschi

Jap�n tengerent�li ter�letei (szigetcsoportok):

Jap�nhoz tartoznak a t�le d�lkeletre elhelyezked�, valamint a Csendes-�ce�n nyugati r�sz�n fekv�, kor�bban amerikai fennhat�s�g alatt l�v� szigetcsoportok is. A zs�szl�k az egyes szigetek embl�m�j�t viselik, oldalainak ar�nya 2:3:

Aogashima

Kozujima

Miakejima

Mikurajima

Niijima

Ogasawara

Oshima

Toshima.